Mielőtt a cicánk megérkezne, pár dolgot nem árt beszerezni, hogy felkészülten várjuk. De miket?

ALAPFELSZERELÉS

Alomtálca: többféle kapható. A nyitott tálca előnye, hogy kisebb helyet foglal és olcsóbb. Hátránya viszont, hogy van olyan cica, aki jó játéknak veszi, ha az összes almot kikaparhatja belőle. A fedett wc több helyet foglal, de esztétikusabb és nehezebben tudják kikotorni belőle az almot.

Alom: szintén több variáció létezik belőle és tanácsot adni sem könnyű, mert mindenkinek más jön be. Van, aki a szilikonosra esküszik, van aki a csomósodósra, van aki a nem csomósodósra és még ezeken belül is számtalan variáció létezik. Ki kell próbálni párat, mire megtaláljuk azt, ami megfelel. Ha tenyésztőtől vesszük a cicát, kérdezzünk rá, milyen wc-t és almot szokott meg a cica és elsőnek azt válasszuk. Később lehet variálni. (Mondjuk erre van vicces sztorim: tenyésztő szilikonos almot, nyitott wc-t ajánlott, így neki azt vettem. A cica első dolga az volt, hogy a fedett wc-be, csomósodós alomba menjen. Egyszer sem használta a szilikonost. Viszont a másik cica felfedezte, milyen jól csörög, zörög és milyen muris, ha hajnali kettőkor kiugraszt az ágyból az alomcsörgetéssel...)

Alomlapát

Etető és itató tálka

Fekhely: Nálam ez kissé felesleges, minden macska-fekhely, a kanapé, a fotelek, a macskabútor, én... De nem árt, ha van egy biztos kis pontjuk, ami csak az övék. Nekem a használaton kívüli fekhelyeknél bevált, hogy pár napig párnának használom, így átveszi a szagomat és az addig hanyagolt ágyikóból kedvenc hely lesz.

Kaparófa: itt csak a pénztárcánk szab határt. Az egészen pici, egy oszlopos kaparó oszloptól kezdve a luxus macskabútorig sok minden kapható.

Eledel: ha tenyésztőtől vásárolunk, akkor kapni fogunk a cicával kezdőcsomagot, aminek része pár napra elegendő száraztáp. Ha nem, akkor minőségi, kornak, egészségi állapotnak megfelelő száraztápot vegyünk. (A teljesség igénye nélkül pár száraz táp márka: Acana, Hill's, Leonardo, GranatPet, Taste of the Wild, Josera, Optimanova, Trainer) A tápokról és arról hogy mi számít minőségi tápnak a későbbiekben talán még bővebben írni fogok.

Játékok: rengeteg féle játék kapható, a legegyszerűbb labdáktól az izgalmas interaktív játékokig. Nálam nagy kedvenc a labda, két cicám még vissza is hozza, ha eldobom neki. A másik favorit a „horgászbot” egy pálca, rajta zsinór, a végén toll, bőrök, vagy plüss játék. A "kislányom" kedvenc játéka azonban a sima egyszerű hajgumi. Órákig el tud vele játszani. De játszott már órákat egy papírgalacsinnal is.

Hordozó: rengeteg féle kapható. Elsőnek egy egyszerűbb, olcsóbb, műanyag hordozót ajánlok, könnyű, gyorsan tisztítható. Van hordozótáskám is, rövidebb utakra azt használom, hosszabb útra nálunk nem felel meg, mert „baleset” esetén nem tisztítható ki bárhol, csak otthon. Én a hordozókba kutyapelenkát szoktam teríteni, szintén a gyors tisztíthatóság érdekében, mert azt csak kidobom és rakom bele a másikat.

Kefe: fésűk és kefék nagy választéka kapható. Rövid szőrűekhez elég egy sima kefe, hetente egyszer, hosszú szőrűeknél izgalmasabb, kefe, fésű, esetenként hintőpor, hogy ne csomósodjon, speciális fésülési technika, 2-3 naponta.

Karomvágó olló: ebből is több -féle kapható, én azt a fajtát kedvelem, ami egy pici ollóra hasonlít, aminek a vágóélén kis félkör alakú bemélyedés látható. A karomvágás nem egyszerű művelet, ha belevágunk a „rózsaszín részbe” komoly fájdalmat okozunk és erősen vérezni fog, így ha nem vagyunk magunkban biztosak, inkább keressünk állatorvost, vagy kutyakozmetikust, aki levágja.

Szőroldó: létezik paszta, jutalomfalat, por formában is, én eddig a pasztát és a jutalomfalatos verziót próbáltam. A cicák, ahogy tisztálkodnak rengeteg szőrt lenyelnek, amit nem tudnak megemészteni. Egy része távozik a széklettel, egy részét felöklendezik. Megkönnyítjük a dolgukat, ha szőroldót kapnak.

HASZNOS EXTRÁK

Itatókút: nagyon hasznos tartom, főleg ha a cica keveset iszik. Nyáron még a legnagyobb kánikulában is kellemes, hűvös maradt benne a víz.

Samponok, balzsamok: alapesetben a macskát nem kell fürdeti. Én szoktam, évente 2-3 alkalommal. A fiatalokat azért, mert ők kiállításra járnak, a nagyot meg azért, mert egy idő után kezd érdekes illata lenni és a szőre is durvább tapintású. Ha fürdetünk CSAK ÉS KIZÁRÓLAG macskáknak való sampont használjunk! Az emberi tusfürdők, samponok kiszárítják a bőrét.

Macskafű: gátolja a szőrcsomók kialakulását a gyomorban, segít az emésztésben.

Macskaháló, védőrács bukó ablakra: az ablaknyitás, szellőztetés alatt is szeretnénk biztonságban tudni kis kedvencünket. Elég egy pillanatnyi figyelmetlenség, a cicának egy bogár, madár, bármi más érdekesnek tűnő dolog és már kész is a baj. A bukóra hagyott ablakok sem biztonságosak, sajnos több esetet olvastam, ahol a cica beszorult az így nyitott ablakba és mire haza ért a tulajdonos, már késő volt.

Furminator: vedlési időszakban és azon kívül is jó barátom. Nagyszerűen eltávolítja a felesleges aljszőrzetet és az elhalt szőrszálakat. Az első furminátorozásnál nagyon meglepődtem, a kifésült szőrből kijött volna még egy macska. Kefével ekkora mennyiséget soha nem távolítottam volna el. Abba bele se merek gondolni, hogy annak egy részét széthagyta volna a házban, egy részét meg lenyelte volna...

Nyakörv, hám, póráz: a nyakörveket nem javasolnám, mert ha beleakad valamibe, fel is akaszthatja magát a cica. Létezik olyan nyakörv, ami magától kiold ilyen esetekben, de egy hám jóval biztonságosabb, ha sétálni visszük a cicát a kertbe. Hámból is több fajta kapható. Én egy dologra szoktam figyelni, olyan hámot választok, aminek a póráz csatlakozója nem a nyaki résznél, hanem a hátán van. Az, hogy vékonyabb pántokból álló hámot, vagy tépőzáras, testet jobban fedő hámot használok, időjárás kérdése, nyáron a pántos megoldás a kényelmesebb számukra, ha hidegebb az idő, akkor a nagyobb, tépőzáras modellt kapják. Pórázból is kapható sima és flexi. A flexit szeretem, én kényelmesen ücsörgök a teraszon, amíg ők felfedezőset játszanak, 5 méteren belül. Azonban tapasztaltam a saját bőrömön a flexi hátrányát is. Ha egy hét kilós csupaizom cica megijed és világgá akar menekülni, könnyen gond lehet. Szerencsére csak a tenyerem sérült, a cicának semmi baja nem lett, de megtanultam, hogy őt nem vihetem ki flexivel, sima póráz, vagy inkább sehogy, mert nem tudom, mitől rémült meg, békés nyári éjszaka volt, semmi fura zaj.

Ha cicát szeretnél, 3 lehetőség van. Menhelyről, macskamentőktől hozod, tenyésztőtől veszed, vagy szaporítótól veszed.

Menhely, macskamentők: ha a fajta mindegy, a lényeg, hogy cica legyen, akkor irány a helyi menhely, vagy a Facebook-on is több macskamentő ember, szervezet van. Ivartalanítva adják a cicákat, kizárólag benti tartásra. Sok kérdésük lesz az örökbeadás előtt, mert azok a cicák már sokat szenvedtek, a lehető legjobb gazdát szeretnék megtalálni számukra. Gyönyörű cicák vannak és gyakoriak sajnos a fajtajelleget erősen mutató cicák is. Ha menhelyről, cicamentőktől hozol cicát, két életet mentesz: azét, akit elhozol és azét, aki a helyére kerülhet. Nekem a legfantasztikusabb cicám házi cica volt. Autóból dobták ki, de mázlija volt, jó ember látta, megfogta, egy napot sem kellett utcán élnie, azt a napot egy irodában töltötte, másnap meg költözött hozzám. Olyan édes, kedves, bújós, hálás, ragaszkodó cicám azóta sincs...

És most jön a nehezebb rész, a tenyésztő vs. szaporító. Néha nagyon nehéz különbséget tenni egy hozzá nem értőnek, engem is átvágtak a legidősebb cicámnál, ő sajnos szaporítótól van. Iszonyat mázlim van vele, gyönyörű, hozza a fajtajelleget kívül – belül, egészséges (ami tényleg nagy ritkaság), de ő akkor is egy harmincezres házimacska, amíg kiállításon bíró azt nem mondja, hogy igen, ő brit. Akkoriban még nem volt ennyire könnyű információhoz jutni, bár internetem volt, nem volt Facebook, ezzel foglalkozó csoportok, nem is tudtam, mit kéne keresni a témában. Így sajnos bevettem azt, hogy neki van törzskönyve, meg „bajnok” az apja (hogy ez azt jelenti, hogy egyszer volt kiállításon és megkapta a címet, vagy Championtól a World Championig bármit jelenthet, nem tudni), de a törzskönyvért külön kéne fizetni. Nem tudtam, hogy a törzskönyv az jár, az az övé. Ritka az ilyen mázli, azt azért e kell szögezni. Mivel a szaporítók nem figyelnek a fontos részletekre, így könnyen megeshetett volna az is, hogy csupán pár hetet, hónapot él, vagy súlyos betegséggel élünk együtt.

Tenyésztő: szereti a macskákat, jól ismeri a fajtát, amivel foglalkozik. Célja a fajta nemesítése, a fajtajelleg megtartása, erősítése. Nagy körültekintéssel választja ki tenyészmacskáit, figyelemmel a fajtajellegekre, vérvonalukra és a vércsoportra is. Tagja legalább egy macskás szervezetnek (Magyarországon: Fife, HungaroCat, PMCE, MMME) a tenyészállomány folyamatos orvosi ellenőrzés alatt áll, a kötelező szűréseket elvégezteti (Felv, FIV, FIP minden macskánál; PKD (Polycystic Kidney Disease) – perzsa, egzotikus rövidszőrű és brit macskák; HCM (Hypertrophic Chardiomyopathy) – Maine Coon, Ragdoll és RagaMuffin macskák; GM (Gangliosidosis) DNS vizsgálat – korat macskák, amennyiben a szülők nem rendelkeznek igazolással arról, hogy GM-mentesek; Hallásvizsgálat – minden fehér macskánál, fajtára, nemre, korra való tekintet nélkül; Csípődysplasia (HD – Hip Dysplasia) – Maine Coon macskák; Progresszív retina atrophia (PRA – Progressive Retinal Atrophy) – abesszin és szomáli macskák esetében.*), betartja a tenyésztésre vonatkozó szabályokat, figyel a genetikára. A cicáit rendszeresen hordja kiállításokra, hiszen ott kap visszajelzést szakértőktől, hogy megfelelő irányba halad-e. A cicákat oltva, féreghajtással, törzskönyvvel, (amit ivartalanítás után kap kézhez), ivartalanítva vagy ivartalanítási kötelezettséggel, egészségügyi garanciával, szerződéssel, számlával adja el, figyelemmel követi a sorsukat, probléma esetén segít, amiben csak tud, bármikor fordulhatunk hozzá tanácsért. A szülők, a papírjaik, szűrések eredménye megtekinthető. A cicákat az első oltás után, akár meg is lehet látogatni. (Ami hatalmas élmény, nem szabad kihagyni!). A cicákat leghamarabb 12 hetes kora után adja oda, egyes nagyobb fajtáknál ez 14-16 hét is lehet.

Már hallom előre: nem kell a törzskönyv, mert drága. Nem, nem a törzskönyv drága. Az 3-4000 forint. Nem tétel. A törzskönyv a cica születési bizonyítványa. Anélkül nem mondható, hogy egy bizonyos fajtához tartozik, nem bizonyítható, hogy kik a szülei. Ami „drága” az a szaktudás, a minőség. De megéri az árát, többszörösen. Ne ezen akarjunk spórolni, ha fajtatiszta cica mellett döntöttünk.

Szaporító: több fajtája van, mindegyikről szeretnék pár szót szólni.

Megélhetési szaporító: a macskákból próbál megélni. Gyakran több fajtát tart egyszerre, nem egyszer szörnyű körülmények között. Nem érdekli sem a vérvonal, sem a genetika, sem a tenyésztési szabályok, csak az, hogy minél gyorsabban, minél több pénzhez jusson. Sőt, nemrég olyat is láttam, ahol a szaporító olyan macskákat pároztatott, akiknek egymással tilos lett volna, természetesen az összes pici meghalt, hiszen súlyos rendellenességekkel születhettek. Törzskönyvet nem ad, esetleg plusz pénzért. (Figyelem! Van olyan szervezet, ahol ivartalanítás után, a tulajdonosnak kell kikérnie a törzskönyvet, így azt a tulajdonos fizeti az egyesület számlájára. De a tulajdonos ebben az esetben is kap igazolást a tenyésztőtől, hogy a cica törzskönyves! Szaporítók nem a törzskönyv árát kérik el, hanem jóval nagyobb összeget!) Szülők gyakran nem tekinthetők meg, papírjaikat nem mutatja meg. Gyakori, hogy meg sem lehet nézni az almot, a cica átadása nyilvános helyen történik, hiszen nem szeretnék, ha látná a vevő a tartási körülményeket. Probléma esetén nem igazán számíthatunk segítségre. A cicákat elválasztás után, 6-8 hetesen már oda is adja az új gazdinak, pedig akkor még a cicának sem az immunrendszere, sem a szocializációja nem elég érett.

Hobbiszaporító: a megélhetési szaporítótól abban különbözik, hogy nem megélni próbál belőle. A következő kategóriához hasonlít abban, hogy azt hiszi, elég, ha van egy szép törzskönyves cicája és keres mellé másik törzskönyves cicát. Általában kevés cicája van, megfelelő, vagy jó körülmények között. Kiállításra nem, vagy nagyon ritkán jár, a cél általában nem a fejlődésének az ellenőrzése. A kötelező tesztekről nem hallott, egyik egyesületnek sem tagja. Ismeri a fajtát, de közel sem olyan mélységben, mint egy tenyésztő. Törzskönyv nincs, ivartalanítási kötelezettség általában nincs.

A tudatlan: a szememben ő a legveszélyesebb. Elég nagy kategória, ide tartozik a „Micikém olyan szép, szeretnék babucikat tőle és a szomszéd kandúr tök ari”, a „babázni akarok” és Babi néni a huszadik zsákfaluból, aki egyszerűen hagyja, hogy az ivaros cicája szabadon kóboroljon, ha lesz alom azt megöli, vagy megpróbálja elajándékozni. (Sajnos ez országos jelenség még mindig... Sajnos sokaknak még mindig a vödör víz számít a „legjobb megoldásnak” a nem kívánt alomra.) Miért őt tartom a legveszélyesebbnek? Mert teljes tudatlanságban szaporítanak. Nem számít a fajta, nem számít a kicsik sorsa, nem számít semmi. Egyszerűen nem érdekli őket.

Figyelem! Ha szaporítótól vagy rossz körülmények közül veszünk kölyköt, nem megmentjük! Ezzel sajnos csak hozzájárulunk a további szaporításhoz, hiszen elérte a célját, eladta a kölyköt, van kereslet, minden mehet tovább úgy, mint eddig...

* forrás: http://www.hungarocat.hu/tenyszab.html

Az előző két rész mintegy öszefoglalásaként, álljon itt Pötyi meséje. Lassan két éve történt...

Sziasztok, Pötyi vagyok. Szeretném elmesélni az életemet, hátha valaki okul belőle. 

Egyszer, valahol született egy cicalány. Nem várt túl sokat az élettől: szerető gazdit, meleg otthont, finom ételt, friss vizet. Az ember, aki gondozta nem sokat törődött vele, nem figyelt rá eléggé. Hagyta, hogy a cicalány minden évben szüljön, mondván úgyis megoldódik majd a kicsik sorsa. Hagyta, hogy az utcán éljen, hiszen a macska „szabad lélek”, „biztos rossz neki bezárva”. Tavasz végén a cicalány új almot szült, nem túl távol az otthonától. A kicsik, vagyis mi, szépen nőttünk, cseperedtünk. Minden jó volt, leszámítva azt, hogy néha nagyon fáztunk, néha eláztunk és nem mindig volt annyi teje anyunak, hogy jól lakjunk. De ennek ellenére vidámak voltunk, játszottunk, aludtunk. Aztán egy nap éreztem, hogy valami gond van, valahogy gyengébb lettem, de ezt senki nem vette észre, hiszen ugyanúgy ettem, játszottam, aludtam. Majd egy reggel már nem ment. Csak feküdtem erőtlenül, kapkodtam levegő után, de szinte hiába. Egy lány ekkor megtalált, egy pici dobozba rakott és elvitt valahova, ahol egy fehér köpenyes emberke többször is belém szúrt valamit, amiről azt mondta, talán segít. Csúnya szavak hangzottak ott el: kétoldali tüdőgyulladás, vérszegénység, kihűlés, nincs esély. De a lányt nem érdekelte, elvitt a házába, készített kényelemes fekhelyet, próbált etetni, itatni, de arra már nem voltam képes. Csak szimplán örültem, hogy kényelmes helyem van. Másnap reggel a lány nagyon örült, hogy úgy tűnik, kissé könnyebben lélegzek. Eltelt a nap, jött az újabb este. Láttam a lányon, hogy szomorú, amiért nem eszek, nem iszok, de nem tudtam. Este már tudtam, hogy komoly baj van, hangosan üvöltöttem, a lány meg jött, nyugtatott, a mellkasára vett, ringatott, simogatott, puszilgatott, amíg el nem aludtam. Reggelre azonban már csak a merev kis testemet találta.

Nem akartam megszületni, nem akartam meghalni. Nem akartam ázni, fázni, nem akartam tudni, mi az éhség, mi a szomjúság. Mindezeket nem akartam, mégis át kellett élnem rövidke életem során. Nem vártam pedig én se sokat az élettől, csak szerető gazdit, meleg otthont, finom ételt, friss vizet. Megkaptam, az utolsó pár órámra. Nem akartam meghalni. Nem ez az élet rendje, nem ez a normális. A lánynál láttam két macskát, bent laktak a házban, nagyok voltak, látszott rajtuk, hogy nem szenvednek hiányt semmiben. Ilyen életről álmodoztam. Rengeteg sorstársam van. Több ezer testvérem születik az utcára. Legtöbbünk nem éri meg az első születésnapját sem. Többségünket meg se gyászolja senki, hisz csak egy házi macska volt, majd lesz másik. Ha sikerül is felnőnünk, a maximális életkorunk, a normális 15-20 év helyett csak 5-6 év. Elütnek, megmérgeznek, súlyos betegségeket kapunk el egymástól. Szabad lelkek vagyunk, de nem szeretünk fiatalon meghalni! Kérek mindenkit, aki befogadná valamelyik testvéremet, ivartalanítsa, hogy ne legyen egyre több és több esélytelen testvérem és ne engedje kóborolni, hiszen elüthetnek, megmérgezhetnek, elkaphatjuk FIV (macska AIDS), FeLV (macska leukózis), FIP (fertőző hashártyagyulladás) nevű csúnya, fertőző betegségeket amiket nem akarattal, de tovább is adunk a többi cicának.

Köszönöm, hogy elolvastad! Ne légy szomorú, nekem már nem fáj semmi, én már boldog vagyok.