Mikor kell orvoshoz fordulni?

Ha nagyon szerencsések vagyunk, évente egyszer elég elmenni az oltás miatt, a féreghajtót otthon is be lehet adni. De ilyen szerencse ritkán adódik. Így felmerülhet a kérdés, mikor forduljunk orvoshoz? A cicák nem tudnak szólni, ha gond van, ráadásul a tüneteik eltitkolásában is nagymesterek sajnos.

Általában, ha már megfordul a fejünkben, hogy orvos kéne, akkor ajánlott el is vinni. Gyakran tapasztalom, hogy internetes fórumokon kérdeznek. Ezzel még nem is lenne gond, de ritkán lehet annál többet mondani, mint hogy: „Vidd orvoshoz!”, ennél többet ne is várjunk. Látatlanban diagnosztizálni még egy orvos sem mindig tud. Tapasztalatokat, gyanúkat tudunk mondani, de ez nem helyettesíti az orvost.

Orvoshoz kell menni többek között, ha a cica levertnek tűnik, étvágytalan, lázas (38,0 C° - 39,3 C° között normális, digitális hőmérővel fenékben meg tudjuk mérni.), ha többször hányt, ha változást veszünk észre a viselkedésében, szokásaiban, ha az eddig szobatiszta macska mindenfele pisil, ha pisilés közben nyávog, ha vért találunk a vizeletben, székletben, ha nincs vizelete, széklete, nyáladzik, remeg, szokásosnál erősebben hullik a szőre.

Én ezzel úgy vagyok, hogy inkább menjek százszor feleslegesen, mint egyszer túl későn. Sajnos ez utóbbi is előfordult, lentebb leírom, akkor mi történt. Amennyiben a kórelőzményben krónikus betegség (a teljesség igénye nélkül: struvit vagy oxalát kövek, cukorbetegség, szívproblémák, fogkő) szerepel, fontos a folyamatos kontroll, negyed évente!

Fontos tudni, ügyelet állatorvosoknál is kötelező, ugyanúgy, ahogy embereknél! Én is belefutottam már ilyenbe: vasárnap kellett orvoshoz rohanni, nem várhatott az ügy, mert szombaton többször hányt a cica, hétfő délutánig kiszáradt volna. Nem tudtam, hova forduljak, a saját orvosunkat nem mertem zavarni, hiszen vasárnap volt, meg halottak napja. Interneten ajánlottak egy szuper non-stop klinikát, 80 km-re, így oda mentem. Hétfőn aztán elvittem a saját dokinkhoz is kontrollra és ő felvilágosított, hogy bármikor hívhatom őt, nem biztos, hogy ő ügyel, de meg tudja mondani, hova forduljak városon belül. (Bár, ha újra ilyen történne, valószínűleg felhívnám és ha nem ő ügyel, akkor irány a non-stop klinika, ugyanis a város többi orvosában nem bízom.)

A védőoltások

Macskák esetében nincs évente kötelező oltás, mint a kutyáknál, azonban őket is ajánlott évente beoltani a fertőző betegségek ellen. Többféle oltás létezik, orvostól kérhetünk tanácsot, melyiket ajánlja. Részemről olyan oltást adatok a sajátjaimnak, állatorvosi konzultáció alapján, ami 5 fertőző betegség ellen is véd (macskanátha, rhinotracheitis, panleukopenia, macskaleukosis és chlamydia).

Azt azért tudni kell, hogy az oltások sem jelentenek 100%-os védettséget, így ha idegen, beteg macskával találkozunk, utána alapos kézmosás és fertőtlenítés szükséges, hogy az egészséges állatainkat ne fertőzhessük meg. A kézfertőtlenítők közül én a gyógyszertárban kapható Lysept kézfertőtlenítőt használom, műtéthez is ezzel mosakszanak be.

Féreghajtás

3 havonta ajánlott, benti cicáknak is, mivel mi magunk is megfertőzhetjük, például a cipőnkön, ruhánkon behozott férgekkel. Hogy a féreghajtás melyik módját választjuk, (tabletta, paszta, külsőleg használható, „rácsöpögtetős”) az rajtunk és macskánkon múlik. Nálam ketten tablettában kapják, egy pedig nyakra csöpögtetős módszerrel, mert neki képtelen vagyok tablettában beadni, túl nagy, túl erős. A tabletta beadásra több hasznos és kevésbé hasznos, de nagyon vicces leírást, videót találunk, ki kell kísérletezni, melyik válik be.

A legfontosabb: egy jó orvos kiválasztása

Sajnos több olyan orvos is van, aki finoman szólva nem a legjobb a szakmájában. Rengeteg rossz tapasztalatot szedtem már össze, kezdve azzal, hogy még kiskoromban, a „kerti cicás korszakban” vasárnap kellett volna sürgősen orvos, végighívtunk mindenkit a városban, de egyik sem jött ki, sőt, az egyik annyit kérdezett, hogy milyen fajta és amikor anyukám megmondta, hogy házi, akkor lecsapta a telefont. Igaz, kutyás eset, de mesélhetnék arról is, amikor hiába mondtuk, hogy epilepsziás rohamai vannak a kutyusnak, az orvos nem hitte el, közölte, hogy az nem létezhet. Joanna a kezeim között halt meg egy epilepsziás nagyroham után, kb. 2 hónapos korában.

A legemlékezetesebb eset és a legnagyobb tanulság arról, hogy ne feltétlenül higgyünk egy orvosnak, édes kis Babám története. Összesen annyi „tünete” volt, hogy a hasa alja megereszkedett. Nem úgy, mintha hasi háj lenne. Elvittem orvoshoz, de sajnos a szokásos dokink szabadságon volt, helyetteshez került. Az orvos megvizsgálta, majd közölte, hogy túlsúlyos, fogyókúrát javasolt, mondván, hogy ha már most, egy évesen lóg a hasi hája, akkor később nagy baj lesz belőle. Az egyébként vékony testalkatú, szinte keleti jellegű, éppen csak hogy egy éves cicának. Én pedig nagyon hülye voltam, hittem neki. Mivel semmi más baja nem volt, így nem vittem vissza később a dokinkhoz. 3 hónap múlva, az egyik reggel Baba még ugrált, követelte a reggelit, minden rendben volt. Mire délután hazaértem, az egész lakás összehányva, Baba, aki az ajtóban várt előtte minden nap, most csak feküdt az ágyon, alig tudott megmozdulni. Azonnal orvos. A hólyagja tele volt homokkal, katéterezni se lehetett. Azonnal műtét. De már késő volt. Kómába esett és 3 nap múlva ki kellett mondanom, hogy legyen vége, mert már semmi esélye nem volt, leállt a veséje. Nem hasi háj volt. A hólyagja ereszkedett meg. Ha ezt észreveszi az orvos (most már tapasztalat: teljesen más az érzés, a hólyag inkább szivacsos tapintatú), vagy ha vissza viszem amikor lehet a saját dokinkhoz, még élne.

Ha bármi kétség merül fel bennünk az elvégzett vizsgálatokról, a diagnózisról bátran kérdezzünk, vigyük el másik orvoshoz. Internetes fórumokon is tudunk tájékozódni, kinek milyen tapasztalata van az adott orvosról. Az egyik Facebook-os csoportban például listát állítottunk össze azokról az orvosokról, akiket bátran merünk ajánlani, akikben megbízunk és ez a lista a csoporttagok számára szabadon megtekinthető a dokumentumok között.

Ha megtaláltuk azt az orvost, aki mind szakmailag, mind emberileg a cicánk számára a legmegfelelőbb, ragaszkodjunk hozzá, oda járjunk vissza. Ugyanis a doki így ismerni fogja a cicát, tisztában lesz a kórelőzménnyel, a számítógépének adatbázisában pillanatok alatt meg tudja nézni, mikor milyen terápiát alkalmazott, milyenek voltak a laborértékek, egyéb vizsgálatok eredményeit.